Kruja: a fellegvár és a híres török bazársor

Qerret-i (ejtsd: Tyeret) szállásunktól a Google Maps szerint - de használhatjuk a maps.me alkalmazást is - 1 óra 8 perces autóút a Krujai Fellegvár. Mi egy durresi kirándulással kötöttük össze a krujai túrát, de Durresről (ejtsd: Dürresz) majd külön írással jelentkezem, mert az Amfiteátrum, a kikötő, a Pelikán Cukrászda és a belváros is megér egy misét, vagy egy müezzint, de egy saját posztot feltétlenül. 

Autóbérlés Qerret - 40 euróért, magyarul

 

Szóval, kiindulópontunk Qerretben a Főtér Bistro&Bar Albania volt, ami 1 percre van az apartmanunktól. A helyi magyar üzemeltetőtől béreltünk autót, 40 euróért egy ötszemélyes Suzuki SX4-es kaptunk. Az autóbérlés adminisztrációja körülbelül két percet vett igénybe - magyar nyelven -, a jogosítványomat és a személyimet fénymásolták le, és aláírtam egy másfél oldalas nyomtatványt. Az autót 24 órára kaptuk, másnap reggel természetesen megtankolva adtuk vissza. Szerencsére, semmi gond nem volt vele, külön élveztem a márka fapadosságát, nem kellett egyszerre annyi kütyüre figyelni, elegendő volt csak a vezetésre. 

Kruja autóval 

 

Az utunk az SH2-es kétsávos autóúton vezetett, majd Vore-nál észak felé fordulva az SH52-es egysávoson mentünk tovább, hogy végül az SH38-oson keresztül jussunk el Krujába. Az utolsó két kilométer szerpentines, de kellően széles az út, úgyhogy felfelé haladva sem éreztük különösebben veszélyesnek. A krujai fellegvár Krujë városa fölött magaslik, a sziklás hegygerincen a Mali i Krujës-hegység lábánál. Maga a kisváros 600 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, a Krujë-hegy és az Ishëm-folyó síksága között, körülbelül 6000 fő az állandó lakosainak száma, akik főként a turizmusból élnek. A város az Albánidák tektonikus egység északi részén található, amely mezozoikum korabeli, üledékes és főként karbonátokból áll.

Az ember, aki lekéste a második rigómezei csatát

 

A Tiranától északra, 20 kilométerre a hegytetőre épült várat Szkander bég, vagyis Gjergj Kastrioti Skanderbeg, magyarul Kasztrióta György, a mi Hunyadi Jánosunk kortársa, tette az albán nemzeti öntudat részévé, és emelte be az egyetemes történelembe is azzal, hogy a török ellen vívott sikeres harcok főhadiszállásaként hivatkozott rá.

 

 

Történelmi érdekesség, hogy bár Hunyadi és Szkander bég szövetségesek voltak, de sohasem találkoztak, az albán hadvezér ugyanis lekéste a második rigómezei csatát 1448-ban, miután a titokban a törökkel szövetkező szerb despota, Brankovics György feltartóztatta, elállva az utat az országból kivezető szorosoknál. A Balkánra mélyen benyomuló, védtelen, az albánokkal egyesülni így nem tudó Hunyadi-sereget II. Murád szultán csatára kényszerítette és le is győzte - ez volt Hunyadinak az Oszmán Birodalommal vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarca. 

Az albán nemzeti hős, Szkander bég 

 

Szkander bég a XV. század elején született, albán nemesi család sarjaként, és már gyerekként az török udvarba került, mintegy viszont biztosítékként, hogy családjának még véletlenül se jusson eszébe szembe fordulni a portával.

 

 

Édesapja, Gjon Kastrioti, nem is tette, hősünket viszont fiatalon haza húzta a szíve, az 1443-as nisi csatában elhagyta az oszmánokat, 300 lovasa élén visszatért szülőföldjére, vissza hódítva a várat a töröktől Kruja uralkodója lett, újjáélesztve a Kastrióta Hercegséget. A vár a porta balkáni terjeszkedésének időszakában, még 1415 körül került oszmán kézre. Példája szinte az összes albán fejedelmet arra ösztönözte, hogy felkeljen a török uralom ellen. Az erők egyesítése érdekében 1444. március 2-án Lezsébe hívta őket egy gyűlésre, ahol a köztük lévő civakodás ellenére szövetséget alapítottak, amelyet a történelem Lezsei Albán Liga néven ismer. Szkander bég első győzelme a Liga hadserege élén az 1444-es torviolli csata volt, amely egy több mint 20 éves háború kezdetét jelentette az Oszmán Birodalommal szemben. Haderejével több, mint 20 harctéri győzelmet aratott, és kiállta Kruja várának három ostromát, a védőknek kedvező fekvésű, hegyekkel körbe ölelt fellegvár pedig életében sohasem került török kézre (csak halála után tíz évvel, 1478-ban). Így lett belőle az albán ellenállás vezéralakja, személye, a szabadságvágy és függetlenség megtestesítőjeként, a mai napig is élénken él az albánok emlékezetében. Jelentőségét mutatja, hogy halálát követően közel 500 év törökök uralom következett az albán történelemben. A sasos zászló mellett a turisták az ő nevével, arcával találkozhatnak a legtöbbet Albániában, a tiszteletére emelt szobrok, emlékművek mellett a különböző ajándéktárgyakon, pólókon, bögréken. 

A Krujai Fellegvár: muszlim macskaköveken a kereszténység egykori bástyájához

 

Fura fintora a sorsnak, hogy egy hagyományos oszmán közösségi téren keresztül lehet elérni azt a várat, ami a török elleni függetlenségi harc egyik legfontosabb albán szimbóluma.

 

 

Kruja bazár Albánia

 

A Krujai Old Bazaar, vagyis a Krujai Óvárosi Bazár több mint 400 éves múltra tekint egyébként vissza. Valójában egy oszmán stílusban kialakított piacról beszélünk, amely a városközponttól egészen Kruja fellegváráig húzódik. Egy kanyargó macskaköves utcát kell elképzelni, ahol egymást érik a hagyományos fabódés árusok, akiknél a szortiment a második világháborús rohamsisaktól a kommersz hűtőmágnesen át az aprólékosan kivitelezett, sűrűn csomózott kasmír szőnyegig terjed. 

 

 

Az árusok közül többen is magyarul szólítottak meg bennünket, ebből már sejthető, hogy a magyarok rendszeres vagy/és visszatérő vásárlók errefelé. A bazárról a helyiek azt tartják, hogy itt kaphatóak a legfinomabban kimunkált albán kézműves ezüstékszerek, de a választék tényleg széles, láttunk kivájt fateknőt, pipagyűjteményt, Lenin, Marx&Engels és Enver Hoxha best of könyvgyűjteményt, második világháború partizán és náci rohamsisakot, usánkát, gázálarcot, kulacsot és katonai uniformist is. (Itt érdemes talán megjegyezni, hogy a második világháború egyetlen olyan országáról beszélünk, akik saját partizánjaik szabadítottak fel, és nem volt szükségük sem a dicsőséges Vörös hadsereg, sem az Antant haderejének segítségére). 

 

 

Még több fotóért kattints a galériába!

Csacsigolás és szép kilátások

 

Ami a Krujai Fellegvárat illeti, azt az V-VI. században kezdték el építeni, de mai formáját csak a XIV. század közepén nyerte el. Stílusa tipikusan középkori, erődítmény jellegű, amely magában foglal több védelmi falat, tornyokat és egy citadellát. A várban most múzeum őrzi Szkander bég az emlékét, a belépő 5 euró - sajnos ott jártunkkor pont be volt zárva. A vár bejáratánál ínyencek egy euróért szamárral közös fotót is készíthetnek, három euróért pedig már utazhatunk is a csacsi hátán pár métert.

 

 

Tőlünk a lányok megsajnálták a látszólag sovány gebét, ezért kimaradt a csacsigolós élmény. A várudvarba egyébként ingyen be lehet menni, nem szednek belépőt. A fellegvárból a kilátás pazar, tiszta időben látni a légvonalban mintegy 50 kilométerre lévő Adriai-tengert is.

 

Pizza krujában

 

Túránk végén a bazársor alatti vendéglátó részen betértünk egy pizzázóba, nem ez volt a legextrább pizza, amit Albániában ettünk, a querreti sétányon vannak jobb helyek is, de összességében nem volt velük probléma (10/7-et adnék neki, kicsit vastagnak találtam a tésztáját), különösen nem az árakkal, öten rendeltünk, mindenki egy-egy pizzát és üdítőt, és összesen fizettünk 28 eurót (10.640 forintot), ami a magyar árak mellett ajándéknak tűnt.

Ha te is ilyen élményeket kívánnál magadnak, írj, hívj, küldj postagalambot, biztos találunk még jó időpontot neked is jövő tavaszra, nyárra, őszre. 

Addig is minden jót, Albániára fel!

Galéria a krujai fellegvárról és a török bazársorról!