Ha Durresben, Qerretben, Tiranában nyaralunk, kivételes természeti látványban lehet részünk, ha hajlandóak vagyunk bevállalni ezért egy másfél órás autóutat északnyugatra, ahol az Adriai-tengerbe benyúló földnyelv, a Rodon - rajta Szkander bég romvárával és a Szent Antal templommal - kínál 10/10-es felfedeznivalót. Hogyan juthatunk el a Rodon-fokra, és mit érdemes megnézni a félszigeten?
Rodon-fok (Kepi i Rodonit)
A Rodon az Adriai-tengerbe nyúló félsziget, egyúttal északnyugati pontján sziklafok Közép-Albániában. Természeti szépsége mellett fő látnivalói Szkander bég várának romjai és a Szent Antal-templom.
A nevét Redonról, a tenger ősi illír istene, valamint a tengerészek és utazók védőszentjéről kapta, aki Poszeidón/Neptunusz és Hermész/Merkúr aspektusait ötvözi. A művészetben háromágú szigonnyal rendelkező, széles karimájú kalapot viselő (utazók által viselt) fiatalemberként ábrázolják, akit gyakran egy delfin vagy egy hajó kísér. Az albán mitológia szerint Redon egy barlangban élt, a Nyugat-Albániában található barlangrendszer "Kepi i Rodonit" néven ismert, ami lefordítva "Rodon barlangjait" jelenti. Rodon vagy Redon arcképe fennmaradt korabeli pénzérméken, későbbi templomi festményeken.
Szobra Durresben is megtalálható, íme, ő Redon, a tengerek istene, a hajósok, utazók védelmezője, a félsziget névadója: https://epicureanvagabonds.substack.com/p/roaming-the-cape-of-rodon
Hogy juthatunk el Qerretből a Rodon-fokra?
De hogy juthatunk el Qerretből - innen indultunk, itt van a homokos tengerpart mellett kiadó apartmanunk - a Rodon-fokra? Nos, a 0. lépés, hogy autót béreltünk (ezt az apartman üzemeltetéséért felelős irodán 5 perc alatt elintéztük, egy jogosítványt és egy személyi igazolványt kellett lemásolni és egy egyoldalas papaírt aláírni) 40 euróért egy napra kaptunk egy kis Fordot (de vannak Suzuki SX-ek is a kínálatban). A Google-ba a Kepi i Rodonit címet beírva egy 66 kilométeres, 1 óra 22 perces oda utat kaptunk, amit minden különösebb nehézség nélkül teljesítettünk 2024 júniusának elején. Az út végig 2x1 sávos, több településen is áthalad, ahol jellemzően albán sufni-tuning fekvőrendőrökkel lehet találkozni. Ez azt jelenti, hogy a helyiek egy vastag kötelet fektetnek le az úton a falvakon belül (igen, pont olyat, amire általánosban fel kellett mászni, vagy amit kötélhúzó versenyeken is használnak), ezzel késztetve az autósokat, hogy tartsák be a 40-es, vagy 50-es sebességkorlátozó táblákat. Meg kell hagyni, hatásos, célszerű lassítani, hogy ne rázzon agyon az autó, vagy, hogy ne fussunk bele egy traffiba. Az utolsó 25 kilométer már közvetlenül a Rodonra felfelé vezető út, néhol kanyargós, néhol kicsit szűk, figyelni kell a szembe jövő forgalomra is, de ez is vállalható, cserében egyre lélegzetelállítóbb látványban lesz részünk, ha a tenger felé sasolunk - mitfárereknek, utasoknak kötelező, sofőrök inkább az utat figyeljék.
Beruházók helyenként luxus apartmanokat építenek a hegyoldalban, itt-ott pedig vadkempingező lakóautókat is látni lehetett fentről a part közelében. A parkoló előtt mintegy 3 kilométerrel van egy sorompó egy bódéval, ott jártunkkor éppen senki nem őrizte, de korábbi tapasztalatok szerint az autó behajtásáért 100 LEK-et (1 eurót), személyenként pedig 200 LEK-et (2 eurót) kérnek. A parkoló egy bazi nagy tisztás, tábla nem jelzi, onnan fogjuk tudni, hogy jó helyen járunk, hogy előttünk már látszódni fog a Szent Antal katolikus templom és az egyik parti strandöböl. Javasolt itt letenni a kocsit, hozzánk azonnal pár kéregető gyerek lépett oda, akiket az út közben vett gyümölcsből kínáltunk meg.
Rodon-fok: Szent Antal templom
A Szent Antal templommal (albán Kisha e Shën Ndout vagy Kisha e Shën Ndojit) pechünk volt, szerdai napon mentünk, és pont ez a szünnap, nem tudtunk bejutni, már a kapu is be volt láncolva. Be kellett érnünk külső képekkel. Pedig szívesen megnéztük volna odabentről is az Európai Unió EU4Culture programjának keretében felújított, kívülről is patentnek látszó templomot, aminek meglétét már 1324-ben említik a ragusai dokumentumokban. A templom közelében a bizánciak idejében kolostor állt. Régészeti és művészettörténeti kutatások alapján az egyhajós katolikus keresztény templom eredetileg boltozatos mennyezettel épült, román stílusban, de sajátos, a gótika hatásáról tanúskodó, csúcsíves záródású vakárkádok is tagolják.
A templom belsejét két különböző korszakból származó freskók borítják. Köztük egy kétfejű sas, egy furcsa hosszúnyakú madár és egy ló női lovassal - a történészek gyanúja szerint Mamica, Albánia nemzeti hősének, Szkander bégnek (akinek a kastélyáról alább lesz még szó) a húga lehetett. A középkori dokumentumok szerint a templomot eredetileg Szent Anasztáziának szentelték, és a Szent Antal-rend szerzetesei teljesítettek szolgálatot benne. Később a Ferences-rendhez került. Úgy tűnik, hogy a templom 1599 óta a legkorábbi ferences kongregációk közé tartozik. Kongregáció=a keresztény szerzetességen belül a római katolikus egyház független kolostorainak szövetsége.
Rodon beach
A templom után lefelé vezetett tovább az utunk a strandra, ami érkezésünkkor meglehetősen lehangoló állapotban volt, tulajdonképpen semmi nem üzemelt, a parton bőven akadt szemét is - ezzel együtt a kavicsos szakaszon találkoztunk néhány fürdőzővel is. A helyben óriási potenciál van, de valamiért ezt még nem használják jól az albánok.
A homokkőből és agyagból álló sziklák alatt komoly barlangrendszer húzódik, de nem csak barlangok, hanem bunkerek sokaságával is találkozhatunk a félszigeten - összesen 173.000 bunkert építettek a kommunizmus alatt az országban -, ez az Enver Hoxha-korszak egyik máig tartó hatása, ami bőven érzékelhető Rodonon is.
Szkander bég vára (Kalaja e Skënderbeut) Rodonon
Ha visszafordulunk és elindulunk a parkoló felé, jobbra felfelé vezet egy ösvény, ezen elindulva juthatunk el Szkander bég várának romjaihoz, a félsziget északi csücskéhez. A körülbelül 40 perces gyalogút kaptatókon felfelé halad, néhol egészen bámulatos panorámát nyújtva a tengerre.
Ajánlott kényelmes cipőt húzni és hosszú nadrágot, mert néhol mellig érő, szemből összezáró páfrányokon, szúrós szömörcén kell gyalog átvágnunk, hogy elérjük az albánok legnagyobb hősének, Szkander bégnek a várát.
Pontosabban azt, ami megmaradt belőle. Hunyadi János kortársának és szövetségesének Kruja volt a főhadiszállása, ezt életében az oszmán seregek sosem tudták bevenni, pedig háromszor is megpróbálták. Rodon a 15. században került az ottomán uralom ellen küzdő Szkander bég fennhatósága alá. Az albán hadvezér a földrajzi elhelyezkedése folytán külső támadásoknak jobban kitett tengerparti várost, Durrëst felváltó kikötő építését tervezte Rodonon. 1463-ban ragusai kőműveseknek adott megbízást az erődítés felépítésére. Négy év elteltével, 1467-ben a Kruja sikertelen ostroma után visszavonuló II. Mehmed seregei feldúlták a félkész várat. Később a munka folytatódott, Szkander bég halála után azonban végül a területet megszerző velenceiek fejezték be a vár és a kikötő építését 1500-ban, és hetven családot telepítettek az erődítésbe. A település nem virágozhatott fel: a 16. század elején Kruja és Durrës egyaránt oszmán fennhatóság alá került, s a telepesek elhagyták Rodont. Az elmúlt századok eróziós tevékenysége a sziklafok, s ezzel az épületek egy részét elmosta, az egykori kikötői létesítmények a tenger fenekére kerültek, de egy védműves várkapu, egy torony, valamint a várfal és a kikötői hullámtörők egyes szakaszai fennmaradtak.
Sznorkelezőknek nagy élményt kínálhat a víz alá került várrészek felfedezése. Nálunk sznorkel felszerelés nem, drón viszont volt az utazáskor, így fentről tudjuk megmutatni történelmi várromot, és a fantasztikus színekben ragyogó Adriai-tengert, íme:
A túra természeti, történelmi értéke 10/10-es, ez képes feledtetni a kiszolgáló létesítmények (mosdók, útbaigazító táblák, szuvenír üzletek, bárok, éttermek) teljes hiányát, valamint a tenger, a turisták vagy a helyiek által helyenként otthagyott szemét lehangoló látványát.
A fotók, videók kizárólag a forrás feltüntetésével - Albánia Tengerparti Nyaralás - oszthatók meg.